A Neurológia a központi és a környéki idegrendszer szerkezeti és bizonyos funkcionális károsodásával összefüggő megbetegedésekkel foglalkozik.

A központi idegrendszer megbetegedése a Stroke, beleértve az agyvérzést, az agyalapi vérzést az agyi infarktust (agylágyulást), a Parkinson kór és egyéb mozgásbetegségek, az Epilepszia, a Sclerosis multiplex, és egyéb Neuroimmunológiai kórképek. A stroke-hoz vezető megbetegedéseket - különös tekintettel a nyaki és az agyalapi nagy erek megbetegedéseire - szintén a neurológia vizsgálja, a neurológus kezeli. A jó- és rosszindulatú agydaganatok szintén ideggyógyászati megbetegedések.
A környéki idegrendszer megbetegedése a különféle neuropáthiák („ideggyulladások”), polyneuropáthiák, a myasthenia gravis, a porckorongsérv, az egyéb gerincbántalmak jelentős része, az „idegbecsípődés”. De a neurológia foglalkozik az ideg-izom találkozás és az izmok betegségeinek nagy részével is.
A fejfájások, szédülése kivizsgálása, gyógykezelése, a memóriazavarok, a demencia kivizsgálása és kezelése szintén a neurológus feladata.
Határterületként számos pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, angiológiai, kardiológiai megbetegedéssel találkozik az ideggyógyász szakorvos.

A leggyakoribb ideggyógyászati panaszok: fejfájás, a szédülés, a féloldali átmeneti vagy tartós bénulások, a végtag-vagy testfél zsibbadások, végtagfájdalmak, övszerűen, vagy sávokban sugárzó fájdalom és fájdalmas zsibbadás, a beszéd megértési zavara, a motoros beszédzavar, vagy elkent beszéd. Súlyos betegségre utalhatnak, és kivizsgálást igényelnek a tudatzavarok. Kellemetlen panasz lehet a memória zavar, alvászavar, a mozgások nehezítetté válása, a végtagmerevség.
A neurológus látszólag primitív fizikális vizsgálati eszközei segítségével már egy pontos panaszfelvétel és vizsgálat során meglepően pontos támpontot tud kapni a neurológiai betegségek többségéről. Persze nélkülözhetetlenek bizonyos képalkotó diagnosztikai módszerek: CT, MR, EEG, EMG-ENG, nyaki és agyi ér ultrahang, a transzkraniális ultrahang (TCD) egyes betegségek kivizsgálásában.

Fontos, hogy ezek eredményeit csak az egész embert nézve, és nem kiragadva lehet értékelni. Az ideggyógyászati kórképek eredményes gyógykezelésének azonban nemcsak ez, és a helyes gyógymód, gyógyszer megválasztása a záloga, de figyelembe kell venni számos pszichés tényezőt is. Az így kialakított, személyre szabott gyógyítási stratégia, empatikus gondozási tevékenység a neurológiai megbetegedések nagy részénél gyógyulást, állapotjavulást, vagy legrosszabb esetben a kórkép előrehaladásának megfékezését, lassulását eredményezheti.

Ha a konzervatív gyógyítás nem elegendő, műtéti, idegsebészeti, ortopéd- vagy érsebészeti műtétre kerülhet sor. Ennek megállapítása az ideggyógyász és az érintett sebész közös feladata.

 

Diagnosztikus lehetőségek:

 

ORVOSAINK:


Időpontkérés