Kézsebészet:

Az egyetlen kézzel rendelkező élőlény az ember. A kéz a felső végtagunk fogó szerve, a hüvelykujj, többi ujjal történő szembeállítására csak az ember képes, ezzel a pontos fogást biztosítja.

Kéz felépítése:

Az emberi kéz vázát 27 csont alkotja. Mozgását 33 izom biztosítja, melyek nagy része az alkaron helyezkedik el és inakkal kapcsolódik a kézhez. A kezet 3 ideg idegezi be, a vérellátását pedig két artéria biztosítja. A kéz tenyéri képleteit, egy lapos ínas lemez a tenyéri bőnye borítja, mely védi a képleteket és biztos fogást is segíti.
Kéz és elsősorban az ujjak bőrének bőséges idegellátásának köszönhetően a kéz nemcsak a fogó hanem a tapintó szervünk is.
Kéz a fogás illetve a tapintás mellett a kommunikáció szerve is. Kezünket elsősorban az ujjainkat a rámutatás mellett különböző gesztusok kifejezésére illetve számolásra is használjuk. 
Az ember életében a kézujjak átlagosan 25 milliószor hajlanak be és egyenesednek ki.

Kézsebészetről általánosságban:

Kézsebész feladata ellátni, megműteni a beteg vagy sérült kezet, csuklót, alkart illetve könyököt.
Magyarországon is hosszú éveken keresztül, de még napjainkban is sokan kezelik a beteg vagy sérült kezet. Általános sebészek, baleseti sebészek, ortopédek is végeznek kézsebészeti műtéteket. 1991 óta Magyarországon is folyik kézsebész szakorvos képzés és a kézsebészet ma már külön szakma lett. A kézsebészeti szakképesítés szakvizsgával történhet. A kézsebészeti szakvizsga ráépített második szakvizsgaként szerezhető meg baleseti sebész (traumatológus), általános sebész, vagy ortopéd sebész szakvizsgával már rendelkező orvosoknak.
A kézsebészeti szakma fejlődése szükségessé tette a magyar kézsebészek számára is a felzárkózást a nemzetközi szinthez. Ennek eredményeként magyar szakkönyvek, kongresszusok nemzetközi kurzusok kerülnek megrendezésre, az 1992-ben megalakult Magyar Kézsebész Társaság szervezésében, melyen rendszeren mi is képezzük magunkat. A megszerzett tudás mellett természetesen szükség van tárgyi feltételekre is. A kézsebész tevékenységét általában rehabilitáció követi, mely sokszor hosszabb és nehezebb, mint maga a műtét. Nagyon fontos, hogy ezt a beteg megértse és elfogadja, valamint betartsa a kézsebész utasításait.

 

A kéz leggyakoribb betegségei:

Ínhüvelygyulladás, pattanó ujj

Ínhüvelygyulladás, az ínakat, illetve az őket körülvevő gyűrűk gyulladásos betegsége. Az inak az ínhüvelyben normális körülmények között könnyen csúsznak. Gyulladás következtében az inakon felrakódások, megvastagodások keletkeznek, minek következtében a csúszás akadályozottá, nehézkessé, fájdalmassá válik. Mikor az ín oly mértékben megvastagszik, hogy nem tud a gyűrűn átcsúszni, úgy ugrik át. Ezt pattanó jelenségnek nevezzük. Néha az ín teljesen elakadhat úgy, hogy a beteg nem is tudja az ujját nyújtani.

Ok: Az igazi ok nem tisztázott, de több tényező is szerepet játszik a gyulladás kialakulásában. Ismétlődő mozdulatokra kialakuló túlterhelés, tompa sérülések, bizonyos betegségek (reuma, cukorbetegség, köszvény stb.)

Tünetek: Az ínhüvely gyulladás fő tünete a fájdalom, mely mozgásra fokozódik, az ínhüvelyek felett tapintható megvastagodás, duzzanat. A pattanó ujj fő tünete a tenyérben levő ínhüvely szájadék érzékenysége, megvastagodása, az ujj mozgatásakor jelentkező pattanó jelenség.
Kezelés: Célja a fájdalom illetve az elakadás megszüntetése: Gyulladáscsökkentő alkalmazása, nyugalomba helyezés, helyi injekciós kezelés. Amennyiben a betegség illetve a tünetek nem szűnnek meg műtéti kezelés jön szóba. Az ín felszabadítása, csúszás helyreállítása, mozgásterjedelem visszaállítása.

Carpal tunnel syndroma (alagút szindróma)

A carpal tunnnel syndroma - vagy carpalis alagútszindróma - idegleszorítás a csukló területén. A carpalis alagút szindróma akkor keletkezik, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen gyulladásos folyamat vagy térszűkítő folyamat következtében megemelkedik, s ez az idegre nyomást gyakorol. Amikor a nyomás eléri azt a szintet, mely az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozás jelentkezhet a kézben és az ujjakban, súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása.

Ok: Az ideg körüli nyomás számos több okból is megemelkedhet. A körülvevő inak duzzanata, gyulladása okozhat leggyakrabban nyomásemelkedést a csatornában. A kéz ismétlődő mozdulatok miatti túlterhelése, bizonyos sportágakban a csukló tartós túlnyújtása, nyomása (pl. kerékpározás) okozhat carpalis alagút szindrómát. Csonttörések, csuklótáji ficamok, és ízületi gyulladás szűkíthetik a csatornát. Szisztémás betegségek pl. a pajzsmirigy működési zavara, rheumatoid arthritis, cukorbetegség szintén társulhatnak carpalis alagútszindrómával

Tünetek: A carpalis alagút szindróma tünetei általában zsibbadás, fájdalom, villanyozás, vagy e három kombinációja egyik vagy mindkét kézen. A zsibbadás elsősorban a hüvelyk, mutató, középső és ritkábban a gyűrűsujjban jelentkezik. A panaszok éjszaka is fennállhatnak, jellemző tünet az éjszakai fájdalom. Gyakran csak bizonyos tevékenység során (pl. autóvezetés, kerékpározás). A páciens gyakran észleli, hogy fogóereje csökkent, gyakran kiejti a tárgyakat a kezéből. Súlyosabb esetekben a hüvelykujj párna izmai elsorvadnak, továbbá az érzékelés az ujjak végén teljesen megszűnik, mely a kéz sérülékenységéhez vezethet.

Diagnózis: Idegvezetési sebesség vizsgálat, EMG vizsgálat a carpalis alagút szindróma diagnózisát megerősítheti és kizárhatja a más helyen létrejövő leszorítás lehetőségét (pl. váll, könyök szintjében). Nyaki gerinc röntgen vizsgálat a gerinc magasságában lévő leszorítást mutathatja. Ultrahang illetve MR vizsgálat segíthet a diagnózis felállításában.

Kezelés: A tünetek spontán javulása olykor műtét nélkül is előfordul (ritkán). A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a carpalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén a csatornán belüli duzzanatot csökkenthetik.
Súlyosabb vagy nem javuló tünetek esetén sebészileg kell a csatornát felszabadítani. Az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó tenyéri szalag átvágásával érjük el. A műtét kiegészítéseként az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják. A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el. A szorító erő visszatérése, a kéz eredeti aktivitásának helyreállása akár hónapokat is igénybe, attól függően, hogy a tünetek milyen hosszan álltak fenn.

Nyeregízületi arthrozis:

Normál ízületben az ízfelszíneket üvegporc borítja, mely lehetővé teszi azok fájdalmatlan, súrlódásmentes mozgását az ízületben. Amikor a porcboríték elkopik, az ízület tönkremegy, arthrózisról beszélünk. A hüvelykujj nyeregízülete a második leggyakrabban érintett ízület, melyben a kézen ízületi kopás-arthrózis jelentkezik.

Ok: A nyeregízületi arthrózis jóval gyakoribb nőknél, mint férfiaknál (az arány 10 nő/ 1 férfi). Általában 40 év fölött kezdődik, a menopausa után. Anatómiai, hormonális és biomechanikai okai lehetnek. Az ízületet érintő régebbi sérülések (törés, ficam) hajlamosíthatnak az arthrózis kialakulására.

Tünetek: Az első tünetek a terheléskor fokozódó fájdalmak, a nyeregízületben csúcsfogáskor, markoláskor, a tárgyak hüvelykujj és mutatóujj közé fogásakor (pl. üvegek nyitásakor, ajtófoganytú elforgatásakor, kulcs elforgatásakor, csavaráskor). A hüvelykujj tartós használata, túlterhelése után időjárás változáskor is felléphetnek fájdalmak a nyeregízületben. A folyamat előrehaladtával már kisebb terhelés is panaszt okozhat. Az állapot romlásakor az ízület megnagyobbodhat, deformálódhat, a hüvelykujj mozgása korlátozottá válik.

Diagnózis: 2 irányú röntgenfelvétel a nyeregízületről.

Kezelés: Korai stádiumban a nyeregízületi arthrózisnál megkísérelhető a konzervatív (nem műtéti) kezelés. A hüvelykujj és nyeregízület nyugalomba helyezése, rögzítése, fizikoterápia, gyulladáscsökkentők, az ízületbe adott szteroid injekciók javulást hozhatnak. Későbbi stádiumban műtéti ellátás, nyeregízületi plasztika válhat szükségessé.

Dupuytren contrctura

A Dupuytren-kontraktúra a tenyér bőre és vékony zsírrétege alatt elhelyezkedő bőnye (kötőszövetes hártya) betegsége. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez a probléma a tenyér hajlító inait érinti, pedig erről szó sincs, a bőnye ezek fölött és zsírréteg alatt helyezkedik el. Magát tenyérzsugort tulajdonképpen ennek a kötőszövetes hártyának a jóindulatú daganatos megbetegedése okozza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bőnyében először csomók, göbök alakulnak ki, majd ezek a csomók sugárszerűen, az ujjak irányába húrokba rendeződnek. A tenyérzsugort ezeknek a húroknak a zsugorodása váltja ki, ami az ujjak behúzódásához vezet.

Ok: A betegség oka egyértelműen nem tisztázott, de hátterében genetikai okok húzódnak meg. A tenyérzsugor jellemzően 30-40 éves korban jelenik meg, a betegség jóval gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket: az előfordulási arány nagyjából négy az egyhez, a férfiak javára.

Diagnózis: A diagnózis felállítása klinikai vizsgálattal történik. A Dupuytren-kontraktúrával napi szinten találkozó orvosok ránézés és tapintás után azonnal azonosítani tudják a betegséget, különleges kivizsgálás nem szükség.

Tünetek: Kezdetben a kontraktúrák kialakulása előtt a tenyérben csomók jelennek meg a tenyérben, melyek a bőr zsugorodását eredményezik. Később a csomók kötegekké alakulnak és az ujjak nyújtása nehezítetté válik, majd a folyamat előrehaladtával az ujjak behajlított kényszertartásban rögzülnek.

Kezelés: Műtéti kezelés jön szóba, mely gyakorlott kézsebészt igényel. A műtét lényege az ujjakat hajlított helyzetben rögzítő aponeurosis (bőnye) teljes vagy részleges eltávolítása. Teljes mozgás a műtét után sem érhető el minden esetben. Az utóbbi években ismerté vált Magyarországon is a betegség injekciós kezelése. A Xiapex nevű gyógyszert közvetlenül a húrba kell adni, mely 24 óra alatt oldja a húrt és a behajlított állapot ezt követően megszüntethető. Az eljárás nagyon költséges, biztosító által nem finanszírozott így hazánkban egyelőre még nem terjedt el.

Ganglionok:

A ganglion ciszták a kézen és a csuklón található igen gyakori csomók, melyek az ízületekkel és inakkal összefüggésben fordulnak elő. A leggyakoribb előfordulási helyük a csukló háti oldala, a csukló tenyéri oldala, az ujjak töve a tenyéren és az ujjak végpercén a kézháti oldalon. A ganglion cisztát tiszta folyadék vagy zselé tölti ki. Lehetnek fájdalmasak, vagy csak esztétikailag zavaróak.

Ok: A ciszták kialakulásának oka nem ismert, de az ízület vagy inak irritációja vagy mechanikus változások esetén képződhetnek.

Tünetek: A diagnózis rendszerint a csomó elhelyezkedése és külleme alapján történik. Az ujjak tövénél, a tenyéri oldalon lévő ganglion jellemzően egy tömött tapintatú, borsó nagyságú csomó, amely nyomásérzékeny és fogáskor fájdalmas. A csomók átvilágíthatók, ez segíthet a diagnózis felállításában.

Kezelés: A kezelés lehet konzervatív, főleg ha nem fájdalmasak. Ha a ganglion fájdalmassá válik, akadályozza a tevékenységet, vagy kozmetikailag elfogadhatatlan, vannak más kezelési lehetőségek is. Sínek használatával, nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel a mozgáskor érzett fájdalom csökkenthető. A gangliont tűvel le lehet szívni, ezáltal csökkenthető a feszülés. Ha a nem műtéti lehetőségek nem segítenek, vagy a ganglion kiújul, műtétet végezünk. A műtéti kezelés általában sikeres, bár a ciszták kiújulhatnak.

 

ORVOSAINK:


Időpontkérés