A szív- és érrendszeri megbetegedéseket világszerte, így Magyarországon is, vezető halálokként tartják számon. A legveszélyeztetettebb réteg a 35-50 éves férfiak, és a menopauza környékén illetve a menopauza utáni életkorban lévő hölgyek. Kiemelendő kockázati tényezők - melyek a betegség kialakulását, romlását okozhatják - a stressz, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, cukorbetegség, magas koleszterinszint, és a magas vérnyomás. Emellett fontos tényező a betegségre való hajlam öröklése.

A betegség előrehaladása lassú folyamat, amely évekig lappanghat, mielőtt ijesztő tüneteket mutatna. Korai stádiumban a betegség előrehaladásának gátat lehet szabni, megfelelő gyógyszereléssel, életmódváltással, addig a későbbiekben visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre. Ezért fontos a népesség rendszeres kardiológiai szakvizsgálata.

A betegeknél legjellemzőbb módon két fő tünet szokott jelentkezni, egyrészt a szív eredetű mellkasi fájdalom (angina pectoris), másrészt a légszomj, nehézlégzés, fulladás. Ezeken kívül még gyakori a szív megbetegedése miatt kialakuló agyi vérellátási zavar miatt fellépő időleges eszméletvesztés (syncope), valamint a szívdobogásérzés (palpitatio). Általánosságban minden keringészavarral járó kórkép figyelmeztető jelként értékelendő (legyen az végtagzsibbadás, agyi keringészavar, látásromlás, merevedési zavar, stb.), mivel az érrendszer általános károsodása folytán előbb-utóbb a szív koszorúereit is elérheti.

A kardiológus szerepe nem csak a vizsgálatok elvégzése és leletek értékelése, hanem hogy rávilágítson ezekre a kockázatos tényezőkre, és megfelelő gyógyszerekkel és életmód tanácsokkal e rizikófaktorokat csökkentse, illetve megszüntesse.



 

ORVOSAINK:


Időpontkérés