A belgyógyászat az, amely leginkább integrálja az általános orvosi gyakorlat szintjén a többi orvosszakmát a megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció szempontjából. Mára már ez a szakterület is jelentősen szakosodott, a belgyógyászatból nőtt ki például a gasztroenterológia (gyomor-bélrendszeri betegségekkel), diabetológia (cukorbetegséggel), endokrinológia (belső elválasztású mirigyekkel), kardiológia (szív és érrendszeri megbetegedésekkel) stb. foglalkozó szakágak.

A belgyógyászati vizsgálatok és kezelések olyan esetekben ajánlottak, amikor a páciens tünetei bizonytalanok, és nem tudja, hova forduljon, vagy ha góckutatás irányában kell összefoglalni és szervezni a betegutat.

A belgyógyászati vizsgálat lényeges része a kórtörténet kikérdezése.

A családban előforduló betegségekre kérdez rá az orvos, különös figyelemmel a szív-érrendszeri (magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, trombózis, embólia), a gyomor-bélrendszeri (máj, epebetegség), az anyagcsere (cukorbetegség, zsíranyagcsere eltérések), endokrinológiai (belső elválasztású mirigyek, hormonok), légzőszervi, urogenitalis (húgyúti), mozgásszervi megbetegedésékre, az autoimmun és fertőző betegségekre, a fejlődési rendellenességekre és a daganatos kórképekre. Nagyon fontos a családi halmozódás vagy a családban előfordult kórképek életkori megjelenése.

A kórtörténet része a páciens korábbi betegségeinek ismerete, a gyerekkori betegségek és azok szövődményei, valamint a családi kórtörténetnél felsorolt szervrendszeri megbetegedések. Mindig ki kell térni az allergiára, ideértve a légúti, táplálkozási és gyógyszerallergiát is.

A fizikális vizsgálat során vizsgálja a belgyógyász az általános belszervi állapotot, a test fejlettségét, a páciens tápláltságát. Megfigyeli a bőr, látható nyálkahártyák színét, tapintja a pajzsmirigyet, nyirokcsomókat. Kopogtatja, és hallgatózással vizsgálja a mellkast, tüdőt, szívet, tapintja a perifériás ütőereket, nyaki ütőeret és megtekinti a visszereket. Vérnyomást mér. Kitér a has tapintására, ahol a májat, lépet tapintja, a has érzékenységét vizsgálja, kóros rezisztenciát, sérvet keres, megállapítja a műtéti hegeket.

A belgyógyászati vizsgálat részét képezi a mozgásszervek és idegrendszer vizsgálata, illetve gyakran végez a belgyógyász EKG vizsgálatot is.

A tünetek panaszok, kórtörténeti adatok ismeretében - szűrőjelleggel vagy a tünetek okának kiderítésére - a belgyógyász felállít egy diagnosztikus sorrendet laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokkal, további szakorvosi konzultációk megszervezésével.

A leletek értékelésénél mindig kitér a korábbi leletekkel történő egybevetésre, hiszen nemcsak a jelen állapot felmérése, hanem a korábbiakhoz képest bekövetkezett változás alapján tud dönteni a terápia megválasztásáról.

A belgyógyász folyamatosan követi, monitorozza az egyes megállapított eltérések mértékét, azaz betegségének megfelelően gondozásba veszi a pácienst.



 

ORVOSAINK:


Időpontkérés