Napjainkban egyre gyakrabban merül fel, hogy egy-egy tünet vagy tünetcsoport hátterében valamilyen étel-intolerancia vagy ételallergia áll. A témáról a Léda Magánklinika gasztroenterológusa, dr. Völgyi Zoltán fejti ki álláspontját.
- Az elfogyasztott étel által okozott panaszokat leíró fogalmakkal, betegségekkel még szakmai berkeken belül is meglehetősen nagy kavarodás van – bocsátja előre a főorvos.
Mikor merülhet fel az ételallergia? Milyen tünetei lehetnek?
- A szélesebb értelemben vett ételallergiák egy kisebb része valódi allergia, ez egy jobban körülírható, jobban definiálható betegség, amely az immunrendszer túlzott válasza bizonyos élelmiszerekre, míg a sokkal gyakrabban fennálló étel-intoleranciák nem valódi allergiák. Az ételallergiák gyermekkorban (főleg 3 év alatt) a leggyakoribbak. Az immunrendszer túlzott ellenanyag (ebben az esetben IgE típusú) termelését okozza, amikor bizonyos fehérjék – jellemzően tej, tojás, dió – a szervezetbe jutnak. Ez olyan gyulladásos anyagok megjelenéséhez vezet, melyek az enyhe viszketéstől, ajakduzzanaton, csalán-kiütésen át, akár életveszélyes anafilaxiás sokkot is okozhatnak.
Mikor merülhet fel az étel-intolerancia? Milyen tünetei lehetnek?
- A jóval gyakrabban előforduló étel-intoleranciák általában enyhébb emésztőszervi tüneteket okoznak: puffadás, szorulás, hasmenés, hányinger, és nem okoznak emésztőrendszeri tüneteket: idegesség, tremor, izzadás, légszomj, fejfájás, migrén, mellkasi szorítások.
Jellemző, hogy az intolerancia tünetei mindig étkezés után 1-2 órával lépnek fel, amelynek több fajtája is létezik a háttérben álló rendellenesség alapján:
- Enzimhiány. Erre a legtípusosabb példa a laktóz intolerancia (amely nem tejallergia). Ilyenkor részben vagy egészben hiányzik a tejben lévő szénhidrátot (lactose) lebontó enzim (lactase), és ez vezet puffadáshoz, hasmenéshez. Lehet veleszületett, de gyakrabban szerzett állapot. A felnőttkorra az emberek kb. 70%-ban csökken ennek az enzimnek a termelése, de elegendő marad kisebb mennyiségű tej (kb. 2 dl) és tejtermékek elfogyasztására. Enzimhiány okozza a hisztamin intoleranciát is, mely bizonyos ételek (típusosan hosszan érlelt sajtok, vörösbor) fogyasztása után jár kipirulással, hasmenéssel és más, különféle tünetekkel.
- Irritabilis bél syndroma (IBS). Összetett eredetű betegség elsősorban puffadással, szorulással, hasmenéssel jár.
- Érzékenység adalékanyagokra (pl. szulfitok)
- Lisztérzékenység (coeliakia).
- Intolerancia. Ez a legnagyobb csoport, az ismeretlen eredetű, étkezéshez köthető, majd a fenti tüneteket okozót intolerancia. Meghatározására nincsen egyértelmű diagnosztikai eszközünk.
Hogyan lehet az ételallergiát, illetve az étel-intoleranciát megállapítani, milyen vizsgálatokat kell ehhez elvégezni?
- Az ételallergia, étel-intolerancia okozója gyakran nyilvánvaló, de sokszor nem állapítható meg egyértelműen. A módszerek, melyek segíthetnek: étkezési napló vezetése, az összes gyanús étel elkerülése két héten át (elimináció), majd egyenként való visszaépítésük (provokáció), ellenanyag meghatározás vérből, bőrre allergénnek juttatása (Prick teszt).
Pontosan diagnosztizálható kórképek: a tejcukor intolerancia (H kilégzési teszt), hisztamin érzékenység (DAO meghatározás), lisztérzékenység (vérvétel, pozitív esetben vékonybélből mintavétel).
A táplálék-intoleranciák nagyobb részének a diagnózisa azonban inkább hosszas egyéni megfigyelésen, eliminiációs, provokációs diéta alkalmazásán alapszik, melyben a dietetikus lehet nagy segítségére a páciensnek.
Léteznek ún. IgG alapú tesztek, de releváns tudományos bizonyíték nincsen arra, hogy ezek a vizsgálatok alkalmasak lennének az élelmiszerekkel kapcsolatos intoleranciák kimutatására!
Milyen szakorvoshoz célszerű fordulni ilyen jellegű panasz esetén?
- A gyanítható étellel összefüggésben lévő panaszok esetén elsősorban háziorvoshoz, gasztroenterológushoz érdemes fordulni, aki a panaszok, alapján javasol vizsgálatokat. Ezeknek az a célja, hogy kizárja a szervi betegséget (pl. fekély, daganat, epekő, reflux ...), majd jöhetnek az egyéb vizsgálatok.
Melyek a leggyakrabban előforduló étel-intoleranciák?
- Mint említettem, a valódi ételallergiák leggyakrabban az első 3 életévben fordulnak elő, és érdekes módon ezek jelentős része – mint a tej vagy tojás allergia – később eltűnik, míg a dió allergia megmarad. Intoleranciák közül a laktóz intolerancia fordul elő legnagyobb számban, de sok lisztérzékenységet is találunk, és az IBS is a középkorú, női populáció jelentős részét érinti. Probléma továbbá a nem coeliakis típusú glutén érzékenység, mely pékáruk fogyasztásánál jelentkezik, ugyanakkor a lisztérzékenységet nem lehet kimutatni.
Mi a kezelés módja, meg lehet-e ebből gyógyulni?
- Nyilván függ attól, hogy pontosan melyik intolerancia típusról van szó. Amennyiben sikerül a tüneteket kiváltó élelmiszer azonosítása, akkor az a megoldás, hogy az kimarad az étrendből. Az étel-intoleranciáért leginkább felelős élelmiszerek: pékáruk, tej, sajt és joghurt, csokoládé, tojás, ízjavítók (pl. monosoidium glutamát), adalékanyagok, bogyós gyümölcsök, citrusfélék, paradicsom, vörösbor, hisztamin.
Egyszerűbb, ha sikerül objektíven igazolni a kiváltó faktort, máskor egy hosszadalmas kísérletezés vezethet eredményre. Enzimhiány esetén lehet enzimkészítményt használni.
Végül egy záró gondolat. Az orvostudomány – beleértve az orvos szürkeállományát is – az eszközös- és laborvizsgálatokkal sok betegséget tud diagnosztizálni, de a táplékintoleranciák az esetek jelentős részében nem mutathatók ki a jelenleg elérhető módszerekkel.
Az intolerancia oka feltehetően összetett eredetű, melyben nagyon jelentős szerepet játszanak azok az élelmiszerek – és főleg adalékanyagok –, amelyeket az étkezés során beviszünk a szervezetünkbe; a genetikánk által meghatározott, de környezeti faktorok által befolyásolt emésztésünk; a felszívódás, és végül, de nem utolsósorban a pszichés állapotunk.