Dr. Peer GabriellaAz új koronavírus okozta fertőzés hivatalosan is világjárvány. Éppen ezrért nem meglepő, ha valakinek viszketni kezd a szeme, folyni az orra, vagy hirtelen köhögni kezd, az illetőben felmerül, hogy netán koronavírussal fertőződött meg. A tavaszi virágzások idején sokaknak vannak allergiás, asztmás tünetei, azonban nem szabad összekeverni az allergia, a sima megfázás, az influenza vagy az új koronavírus tüneteit. A különböző tünetek közötti eligazodáshoz dr. Peer Gabriella háziorvost, infektológust hívtuk segítségül.

A koronavírus jelenléte, az attól való félelem miatt az egyébként szokványos tüneteknek is nagyobb jelentőséget tulajdonít az érintett – mondja a szakember. Fontos, hogy ne gondoljunk rögtön arra, hogy koronavírussal fertőződtünk meg, hanem alaposan figyeljük meg magunkat.

Vegyük sorra, hogy melyiknek, mi a jellegzetessége.

ALLERGIA. Aki tudja magáról, hogy allergiás, az azt is tudja, hogy e betegséggel járó tünetek általában szezonálisan jelentkeznek, évente akár többször is, gyakori időközönként. Tünetei általában enyhék, annak is, aki még nem tudja magáról, hogy allergiás. Az allergia főként szemre hat, viszketést okoz, emellett az orrdugulás, orrfolyás is jellemző. E jelenségeket esetenként bőrkiütések is kísérhetik.

MEGFÁZÁS. Egy egyszerű megfázás általában szintén enyhe tünetekkel zajlik, és rendszerint magától, hamar elmúlik.

A két megbetegedés közös jellemzői, hogy a légúti panaszok, az orrfolyás, torokfájás az idő előre haladtával nem súlyosbodnak. Az érintett személyt nem dönti le a lábáról, nem fáradékony vagy gyenge, nincsenek végtagfájdalmai. Ugyanakkor idős korban, társbetegségek esetén a tünetek elhúzódóan, súlyosabb formában jelentkezhetnek.

ASZTMA. Az asztmás betegség tünetei között nem szerepel a láz, általában enyhébb tünetekkel indul a szezonális kiújulása. Ha a beteg tudja magáról, hogy asztmás, akkor annak már előzményei vannak, korábban elvégzett vizsgálatok, esetleg rendszeresen szedett gyógyszerek. Az évről évre visszatérő panaszok – kezdetben lehetnek enyhék vagy súlyosabbak – a meglévő gyógyszerekkel hamar enyhülnek. Az asztmás betegnek is lehetnek légzési panaszai – általában a jól ismert kilégzési-nehezítettség –, melyet a hörgők gyulladásos reakciói okoznak. Ezek a tünetek a tartósan szedett gyógyszerekkel általában enyhülnek. Tudni kell azonban, hogy az asztmás betegek fogékonyabbak a súlyosabb lefolyású vírusos légúti megbetegedésekre, ők a fokozott kockázatú betegcsoportok közé tartoznak.

Az INFLUENZA és az új KORONAVÍRUS fertőzés elsősorban hirtelen lép fel, az alsó légutakat támadja meg, masszívabb tünetekkel indul. Vezető tünete a láz! A betegség általában néhány nap alatt nem enyhül, hanem egyre súlyosbodik. A koronavírus okozta megbetegedésre is jellemző a nehézlégzés, a légszomj és e tünetek mellett kialakulhat a tüdőgyulladás is.

- Azt is mondhatnánk, hogy minden együtt van, hiszen a kitavaszodás előcsalogatja az allergiát, az asztmát, akár össze is szedhetünk egy kis megfázást, közben pedig tart még az influenza-szezon, mindezt megfejeli a koronavírus okozta járvány. Könnyen vagy nehezen lehet megállapítani, hogy kinek, milyen problémája van?

A kezdeti, enyhe tünetekkel jelentkező szakaszban még nehezen lehet megállapítani, hogy mivel állunk szemben – mondja dr. Peer Gabriella. Az esetlegesen ismert kórelőzményi adatok, a szezonalitás, a betegség indulása, a láz megléte vagy hiánya, a fejfájás előfordulása, az orr- illetve a szemtünetek, a tünetek súlyossága, a légzési panasz, a légszomj megléte vagy hiánya, bőrtünetek, az érintett személy általános állapota – ezek azok, amelyek figyelembe vételével kell a diagnózist felállítani. Fontos kapaszkodó, hogy a kezdeti tünetek után mi történik: javulás vagy súlyosbodás következik be az állapotban.

- Mit tegyen bárki, aki érintett, a koronavírus fertőzés idején?

Fontos a tünetek megfigyelése, és ha a helyzet nem javul, akkor célszerű orvoshoz fordulni. Az asztmásokra mind az influenza, mind pedig a koronavírus különösen veszélyes. Ha felülfertőződnek bármelyik vírussal, az állapotuk súlyosbodhat. Ilyen esetben gondolniuk kell arra, hogy vírusos fertőzésük van.

Most minden az új koronavírusról szól, de nem szabad megfeledkezni az influenzáról sem, ami jelenleg is tombol hazánkban. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a koronavírus, hanem az influenza is okozhat megbetegedést, esetleg tüdőgyulladást! Emellett a megindult virágzásnak köszönhetően, a szezonális allergiás, asztmás megbetegedések is kialakulóban vannak.

A Léda Magánklinikán – amíg a járványveszély körülményei engedik – a betegellátás fenntartására törekszünk. Pácienseinknek és személyzetünknek is érdeke, hogy a fertőzést elkerüljük, ezért újabb védőintézkedéseket vezetünk be, 2020. március 16-ától. Ebben kérjük az Önök együttműködését.

  1. Kérjük, hogy a hozzánk érkezők a saját egészségük védelmében viseljenek orrot, szájat eltakaró védőmaszkot!
  2. Minden klinikára belépő személynek az érkezéskor munkatársaink megmérik a hőmérsékletét.
  3. Kérjük, hogy mind az érkezéskor, mind a távozáskor fertőtlenítsék a kezüket a kihelyezett fertőtlenítővel.
  4. Mindazok, akik fertőzött területen, külföldön jártak, ne keressék fel klinikánkat! Kérjük, tartsák be az önkéntes, minimum kéthetes karantént, annak elmúltával jelentkezzenek csak be hozzánk.
  5. Idős pácienseinket kérjük, halasszák el a vizsgálatukat és maradjanak otthon!
  6. Ha a vizsgálat a klinikánkon halaszthatatlanul szükséges, kérjük a várakozó pácienseinket, hogy kerüljék egymás szokásos üdvözlését a kézfogást, és legalább 1 m távolságban üljenek egymástól.
  7. Ha a klinika munkatársai úgy látják, hogy több a várakozó, mint amennyi hely szükséges a védőtávolsághoz, az újonnan érkezőket arra fogják kérni, hogy az utcán várakozzanak – hasonlóan a gyógyszertárakban már bevezetett módszerhez.
  8. A koronavírusról azt biztosan tudjuk, hogy egyelőre nincsen rá orvosság és nincsen védőoltása sem. A fertőzést csak úgy tudjuk kivédeni, ha
       - kerüljük a zsúfolt helyeket,
       - megfelelő távolságot (min. 1 méter) tartunk az emberektől,
       - közösségben maszkot viselünk,
       - gyakran és körültekintő alapossággal mosunk kezet,
       - rendszeresen használunk kézfertőtlenítőt,
       - nem tapogatjuk az arcunkat, szánkat, orrunkat.


Vigyázzunk egymásra! Ha tehetik, maradjanak inkább otthon!

Korábbi: Tájékoztató óvintézkedések bevezetéséről a Léda Magánklinikán

Kapcsolódó: Koronavírus – Mit tehetünk?  *  Allergia – asztma – influenza – koronavírus

Kedves Pácienseink és Kísérőik, tisztelt Ügyfeleink!

Tekintettel a koronavírus-járványra, a klinika személyzetének és a lakosság védelmének érdekében, óvintézkedések alkalmazását vezetjük be. Nekünk fontos, hogy Önök a legnagyobb biztonságban érezzék magukat, ezért a Léda Magánklinika a közegészségügyi kockázat elkerüléséért a következő védőintézkedések betartását kéri Pácienseitől, Kísérőiktől és betérő Ügyfeleitől:

  • Kérjük, hogy a lázas, köhögéssel járó megbetegedés esetén a már megkért időpontját mondja le!
  • Amennyiben az elmúlt 2 hétben külföldön, a járvány közösségi terjedést mutató területeit érintette vagy családtagja onnan érkezett haza, lehetőség szerint kérjen új időpontot!
  • Amikor klinikánkra érkezik, kerüljük a kézfogást, amiért ezúton is elnézést kérünk.
  • Már a recepción fertőtlenítő kézmosásra kérjük. Mivel a széklet útján történő megfertőződés is kockázatot jelenthet, továbbra is kiemelten fontos a higiénés szabályok betartása, úgymint rendszeres és alapos kézmosás a mosdó használata után és táplálkozás előtt.
  • Előfordulhat, hogy munkatársaink arra kérik Önt, hogy húzzon szájmaszkot.
  • Klinikánkon a kilincseket óránként fertőtlenítjük, 2 óránként szellőztetünk, azaz biztosítjuk a megfelelő légcserét.
  • Amikor távozik, javasoljuk, hogy ismét használja a recepción kihelyezett fertőtlenítő kézmosást!
  • Ha betegnek érzi magát, lázas, köhög és nehezen lélegzik, akkor mielőbb hívja fel telefonon háziorvosát! Mondja el neki a tüneteket és azt, ha az elmúlt időszakban koronavírus által fertőzött területen tartózkodott. Kövesse az orvos útmutatásait! A telefonálás lehetővé teszi, hogy az orvosa a kijelölt egészségügyi intézménybe utalja. Ez Önt is megvédi és segít megelőzni a vírusok és egyéb fertőzések terjedését.
  • Tegyen meg mindent, hogy Ön és környezete betartsa a megfelelő higiénés előírásokat! Ez azt jelenti, hogy takarja el a száját és orrát egy zsebkendővel vagy a behajlított könyökével, amikor köhög vagy tüsszent, ez után pedig azonnal dobja ki a használt zsebkendőt!
  • A vírus cseppfertőzéssel terjed. A köhögési, tüsszögési etikett betartásával megvédjük a körülöttünk lévőket a különböző vírusoktól, így az új koronavírustól is.


Biztosítjuk Önöket arról, hogy munkatársaink az elmúlt egy hónapban külföldön nem voltak, és a jövőben, a járvány idejére mind a külföldi, mind a belföldi utazásaikat az észszerűség határain belül korlátozzuk.

Az intézkedések átmeneti jellegűek, amelyeket addig tartunk érvényben, ameddig szükségesek.

Megértésüket köszönjük.

A Léda Magánklinika vezetősége           

Dr. Peer GabriellaA világjárvánnyá minősített vírusos megbetegedésről nap, mint nap érkeznek hírek. A kontinensek, országok között zajló mozgások – utazás, kereskedelem – miatt a betegség ott is megjelenhet, ahol eddig még nem diagnosztizálták a vírus jelenlétét. Dr. Peer Gabriella, a Léda Magánklinika infektológusa a megelőzés fontosságára, módszereire és az orvos fordulás eseteire hívja fel a figyelmet.

A vírus és a fertőzés tünetei

Az új típusú koronavírus – amely Kínából indulva terjed, COVID-19 néven nevezték el – a légutakat támadja meg. A tünetek kezdetben hasonlítanak az influenza vagy más légúti fertőzés tüneteire: láz, fáradékonyság, gyengeség, légzési nehézségek, légszomj, száraz köhögés, hasmenés.

A vírus terjedése

Jellemzően cseppfertőzéssel terjed, de az sem nem kizárt, hogy fertőzött széklettől is el lehet kapni a betegséget. Lappangási ideje: kb. 14 nap.

Mikor gondoljunk koronavírusos megbetegedésre?

Csak abban az esetben, merüljön fel bennünk, hogy ezzel a vírussal fertőződtünk meg, ha:

  • vannak tünetek
  • ha a vírussal érintett országban jártunk
  • ha fertőzött beteggel állhattunk kontaktusban.

A rendszerint előforduló, különböző légúti megbetegedéseket biztosan nem a koronavírus okozza.

A betegség kezelése – antibiotikummal nem!

Jelenleg még nincs gyógyszer, ami bevethető a koronavírus ellen. A megbetegedés utáni kezelés célja a tüntetek mérséklése, enyhítése, az életfunkciók fenntartása. Mivel vírusról van szó, az antibiotikumok hatástalanok, alkalmazásuknak nincs értelme.

A megelőzés

Hasonlóan a cseppfertőzéssel terjedő betegségekhez, ez esetben is ugyanazok az óvintézkedések alkalmazandók:

  1. Kerüljük a zsúfolt helyeket, a zsúfolt várótermeket, szakrendeléseket. Az általános kivizsgálásokat, fizikoterápiás kezeléseket lehetőleg halasszuk el néhány héttel.
  2. Rendszeresen és alaposan mossunk kezet szappannal, legalább 20-30 másodpercig.
  3. Ha nincs lehetőség a kézmosásra, használjunk alkoholos fertőtlenítő kéztisztító zselét.
  4. Köhögéskor, tüsszentéskor legyen a szánk, arcunk előtt zsebkendő, vagy ha sem sikerül előkapni, akkor használjuk a könyökhajlatot. Semmiképpen se prüszköljünk a levegőbe!
  5. Kerüljük a kézfogást és tartsunk megfelelő távolságot (kb. 60-80 cm) beszélgetéskor.
  6. Tartózkodjunk levegőn, a munkahelyi és otthoni tereket rendszeresen szellőztessük, szedjünk vitaminokat, étkezzünk egészségesen, öltözködjünk az időjárásnak, hőmérsékletnek megfelelően, előzzük meg a megfázást.

Az arcmaszk

Akinek nincsenek légúti tünetei, annak nem kell maszkot viselnie! A gyógyszertárakban kapható maszk a koronavírustól nem véd meg. Ha valaki légúti tünetet észlel magán – akár egyéb vírus okozta, akár baktérium – a további fertőzés szóródását tudja vele megakadályozni, vagyis a környezetét védi ezzel.
A koronavírusos beteg és a vele azonos környezetben élők is karanténba kerülnek. A koronás beteg közvetlen környezetében élőknek csak a speciális maszk jelent védelmet, ugyanakkor a beteg is csak speciális maszkkal tudja védeni őket.

Az utazás

Ne utazzunk fertőzött területre, csak, ha elkerülhetetlen, ez esetben fontos az előzetes tájékozódás: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/koronavirus. Az alapos, körültekintő higiénés szabályokat mindenképpen tartsuk be. Csak halaszthatatlan esetben utazzunk, a turisztikai kirándulásokat célszerű elhalasztani.

Hazaérkezés fertőzött területekről

Legalább 14 napig fokozottan kell figyelnie az egészségi állapotát. Ha jelentkezne a láz, köhögés, légszomj: NE MENJEN A RENDELŐBE! Telefonon hívja fel a háziorvosát, és a tőle kapott instrukciókat pontosan tartsa be! A háziorvos, illetve a területileg illetékes népegészségügyi osztály dönt a további teendőkről, az aktuális eljárásrend szerint.
Külföldön észlelt megbetegedés esetén az adott országban történik az ellátás, illetve az elkülönítés. Ha fertőzött területen járt vagy valamilyen kontaktusban volt fertőzött személlyel, a 14 napos karatén mindenképpen javasolt.

Dr. Völgyi ZoltánNapjainkban egyre gyakrabban merül fel, hogy egy-egy tünet vagy tünetcsoport hátterében valamilyen étel-intolerancia vagy ételallergia áll. A témáról a Léda Magánklinika gasztroenterológusa, dr. Völgyi Zoltán fejti ki álláspontját.

- Az elfogyasztott étel által okozott panaszokat leíró fogalmakkal, betegségekkel még szakmai berkeken belül is meglehetősen nagy kavarodás van – bocsátja előre a főorvos.

Mikor merülhet fel az ételallergia? Milyen tünetei lehetnek?

- A szélesebb értelemben vett ételallergiák egy kisebb része valódi allergia, ez egy jobban körülírható, jobban definiálható betegség, amely az immunrendszer túlzott válasza bizonyos élelmiszerekre, míg a sokkal gyakrabban fennálló étel-intoleranciák nem valódi allergiák. Az ételallergiák gyermekkorban (főleg 3 év alatt) a leggyakoribbak. Az immunrendszer túlzott ellenanyag (ebben az esetben IgE típusú) termelését okozza, amikor bizonyos fehérjék – jellemzően tej, tojás, dió – a szervezetbe jutnak. Ez olyan gyulladásos anyagok megjelenéséhez vezet, melyek az enyhe viszketéstől, ajakduzzanaton, csalán-kiütésen át, akár életveszélyes anafilaxiás sokkot is okozhatnak.

Mikor merülhet fel az étel-intolerancia? Milyen tünetei lehetnek?

- A jóval gyakrabban előforduló étel-intoleranciák általában enyhébb emésztőszervi tüneteket okoznak: puffadás, szorulás, hasmenés, hányinger, és nem okoznak emésztőrendszeri tüneteket: idegesség, tremor, izzadás, légszomj, fejfájás, migrén, mellkasi szorítások.

Jellemző, hogy az intolerancia tünetei mindig étkezés után 1-2 órával lépnek fel, amelynek több fajtája is létezik a háttérben álló rendellenesség alapján:

  1. Enzimhiány. Erre a legtípusosabb példa a laktóz intolerancia (amely nem tejallergia). Ilyenkor részben vagy egészben hiányzik a tejben lévő szénhidrátot (lactose) lebontó enzim (lactase), és ez vezet puffadáshoz, hasmenéshez. Lehet veleszületett, de gyakrabban szerzett állapot. A felnőttkorra az emberek kb. 70%-ban csökken ennek az enzimnek a termelése, de elegendő marad kisebb mennyiségű tej (kb. 2 dl) és tejtermékek elfogyasztására. Enzimhiány okozza a hisztamin intoleranciát is, mely bizonyos ételek (típusosan hosszan érlelt sajtok, vörösbor) fogyasztása után jár kipirulással, hasmenéssel és más, különféle tünetekkel.
  2. Irritabilis bél syndroma (IBS). Összetett eredetű betegség elsősorban puffadással, szorulással, hasmenéssel jár.
  3. Érzékenység adalékanyagokra (pl. szulfitok)
  4. Lisztérzékenység (coeliakia).
  5. Intolerancia. Ez a legnagyobb csoport, az ismeretlen eredetű, étkezéshez köthető, majd a fenti tüneteket okozót intolerancia. Meghatározására nincsen egyértelmű diagnosztikai eszközünk.

Hogyan lehet az ételallergiát, illetve az étel-intoleranciát megállapítani, milyen vizsgálatokat kell ehhez elvégezni?

- Az ételallergia, étel-intolerancia okozója gyakran nyilvánvaló, de sokszor nem állapítható meg egyértelműen. A módszerek, melyek segíthetnek: étkezési napló vezetése, az összes gyanús étel elkerülése két héten át (elimináció), majd egyenként való visszaépítésük (provokáció), ellenanyag meghatározás vérből, bőrre allergénnek juttatása (Prick teszt).
Pontosan diagnosztizálható kórképek: a tejcukor intolerancia (H kilégzési teszt), hisztamin érzékenység (DAO meghatározás), lisztérzékenység (vérvétel, pozitív esetben vékonybélből mintavétel).
A táplálék-intoleranciák nagyobb részének a diagnózisa azonban inkább hosszas egyéni megfigyelésen, eliminiációs, provokációs diéta alkalmazásán alapszik, melyben a dietetikus lehet nagy segítségére a páciensnek.
Léteznek ún. IgG alapú tesztek, de releváns tudományos bizonyíték nincsen arra, hogy ezek a vizsgálatok alkalmasak lennének az élelmiszerekkel kapcsolatos intoleranciák kimutatására!

Milyen szakorvoshoz célszerű fordulni ilyen jellegű panasz esetén?

- A gyanítható étellel összefüggésben lévő panaszok esetén elsősorban háziorvoshoz, gasztroenterológushoz érdemes fordulni, aki a panaszok, alapján javasol vizsgálatokat. Ezeknek az a célja, hogy kizárja a szervi betegséget (pl. fekély, daganat, epekő, reflux ...), majd jöhetnek az egyéb vizsgálatok.

Melyek a leggyakrabban előforduló étel-intoleranciák?

- Mint említettem, a valódi ételallergiák leggyakrabban az első 3 életévben fordulnak elő, és érdekes módon ezek jelentős része – mint a tej vagy tojás allergia – később eltűnik, míg a dió allergia megmarad. Intoleranciák közül a laktóz intolerancia fordul elő legnagyobb számban, de sok lisztérzékenységet is találunk, és az IBS is a középkorú, női populáció jelentős részét érinti. Probléma továbbá a nem coeliakis típusú glutén érzékenység, mely pékáruk fogyasztásánál jelentkezik, ugyanakkor a lisztérzékenységet nem lehet kimutatni.

Mi a kezelés módja, meg lehet-e ebből gyógyulni?

- Nyilván függ attól, hogy pontosan melyik intolerancia típusról van szó. Amennyiben sikerül a tüneteket kiváltó élelmiszer azonosítása, akkor az a megoldás, hogy az kimarad az étrendből. Az étel-intoleranciáért leginkább felelős élelmiszerek: pékáruk, tej, sajt és joghurt, csokoládé, tojás, ízjavítók (pl. monosoidium glutamát), adalékanyagok, bogyós gyümölcsök, citrusfélék, paradicsom, vörösbor, hisztamin.
Egyszerűbb, ha sikerül objektíven igazolni a kiváltó faktort, máskor egy hosszadalmas kísérletezés vezethet eredményre. Enzimhiány esetén lehet enzimkészítményt használni.

Végül egy záró gondolat. Az orvostudomány – beleértve az orvos szürkeállományát is – az eszközös- és laborvizsgálatokkal sok betegséget tud diagnosztizálni, de a táplékintoleranciák az esetek jelentős részében nem mutathatók ki a jelenleg elérhető módszerekkel.
Az intolerancia oka feltehetően összetett eredetű, melyben nagyon jelentős szerepet játszanak azok az élelmiszerek – és főleg adalékanyagok –, amelyeket az étkezés során beviszünk a szervezetünkbe; a genetikánk által meghatározott, de környezeti faktorok által befolyásolt emésztésünk; a felszívódás, és végül, de nem utolsósorban a pszichés állapotunk.

Léda Magánklinika Zalaegerszeg MovemberA movember elnevezés az angol mustache (bajusz) szó és a november összevonásával jött létre. Kezdeményezője egy ausztrál baráti társaság (1999-ben), akik elhatározták, hogy egy hónapig nem borotválkoznak, így hívják fel a figyelmet a prosztatarákra, a megelőzés, szűrés fontosságára. A mára nemzetközi mozgalommá vált akcióval ez az őszi hónap arra buzdítja a férfiakat, hogy törődjenek többet az egészségükkel, tegyék félre a szemérmet és menjenek el urológushoz.

A fenyegető prosztatarák

A férfiakat érintő, második leggyakoribb daganatos betegség, Magyarországon évente átlagosan több mint 4000 prosztatarákot diagnosztizálnak, amelyből mintegy 1500 halálos kiemenetelű. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők sokkal jobban figyelnek magukra, a férfiak viszont csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már komoly fájdalmaik vannak. Pedig az „erősebb nem” esetében is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálat, ugyanis csak így fedezhetők fel időben a tumoros betegségek.

Szűrővizsgálat a Léda Magánklinikán

Az évnek ez a hónapja a férfiak egészségéről szól. Klinikánk ebben a hónapban kedvezményes áron végzi el a prosztatarák szűréséhez szükséges laborvizsgálatot – PSA, T vizelet (free PSA-val együtt). Intézményünkben három urológus is dolgozik, érdemi várakozási idő nélkül lehet bejelentkezni hozzájuk. Férfi pácienseinknek javasoljuk, hogy először a labort készíttessék el, és azzal keressék fel valamelyik szakorvost, akik – többek között – megmutatják, hogyan kell az önvizsgálatot elvégezni, és ezen kívül tanácsot is adnak a megfelelő, egészségtudatos férfi életvitelre.

Ne csak novemberben!

A betegségek megelőzése rendszeres szűrővizsgálatokkal lehetséges, amelyre az év valamennyi hónapjában sort lehet keríteni. Ha nem novemberben, akkor a következő hónapban.

A Léda Magánklinikán működő úgynevezett csoportpraxis néhány hónapja újabb diabetológiai szakrendeléssel bővült. A diabetes, amely manapság szinte népbetegségnek számít, az egész szervezetet érintő anyagcsere betegség, amely jelentősen befolyásolja az érintett személy mindennapjait, életvitelét, munkavégző képességét. Alapjában véve kétféle cukorbetegséggel lehet találkozni, az egyik az ún. időskori, a másik a fiatalkori diabetes.

Zalaegerszegi Televízió - Mérleg (2018.05.07)

Az év ötödik hónapjában rendszerint már nyáriasan süt a nap, amely nem kíméli védtelen bőrünket. Bár az UV sugaraknak számos jótékony hatása van, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a napfénynek káros következményei is lehetnek. A bőr daganatos elváltozásai közül a legveszélyesebb a melanóma. Az ilyen megbetegedések száma évről évre növekszik. Jellemzően 50 év felett fordul inkább elő, de sajnos a 30-40 éves korosztályban már vezető haláloknak számít.

- A melanóma a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat – mondja dr. Papp Malvina bőrgyógyász főorvos. Ilyen sejtek vannak az anyajegyekben, de az ép bőrben is. Hogy pontosan minek a hatására hibásodik meg egy sejt, hogy aztán osztódásba kezdjen, még nem tudjuk. Lehet oka a káros UV sugárzás vagy akár genetikai eltérés is.

- A melanóma tulajdonképpen bőrrák?

- A bőrráknak különböző típusai vannak. Minden melanóma bőrrák, de nem minden bőrrák melanóma. Ez utóbbi a legveszélyesebb, mert képes szétterjedni a szervezetben és áttéteket okozni. A melanóma a kezdeti stádiumban csak a bőr felső rétegében jelenik meg. Ekkor még sebészeti úton eltávolítható, ez lehetővé teszi a paciens teljes gyógyulását. Ezért nagyon fontos a szűrővizsgálat, hogy rosszindulatú daganatot minél előbb észre lehessen venni.

- Vannak olyan adottságok, amelyek megléte esetén nagyobb a betegség kockázata?

- Igen. Ilyen a világos bőr, a szőke, a vörös haj, a sok anyajegy, különösen, ha azok szabálytalan alakúak. Akik korábban napégést szenvedtek, és ahol a vérrokonságban előfordult már a betegség. Fontos tudni, hogy akiknek már volt melanómája, ott nagyobb az esély egy újabb kialakulásának.

dermoscope- Lehet valamilyen módon védekezni?

- Célszerű kerülni a tűző napot, a szoláriumot. Erős napsütésben ajánlatos kalapot, ruházatot viselni, kétóránként magas faktorszámú fényvédőkrémet használni felnőtteknek is, a gyerekeknek pedig különösen! Rendszeresen ellenőrizni kell a bőrt, sőt a családtagok bőrét is. Különösen a nyári időszakban érdemes havonta önvizsgálatot tartani. Az ember minél jobban ismeri a bőrét, annál hamarabb veszi észre az elváltozásokat. Akinél fennáll a kockázat, ott évente egy alkalommal tanácsos bőrgyógyásszal elvégeztetni a szűrővizsgálatot. Annak is érdemes, akinek kétségei vannak, és biztosat szeretne tudni.

- Hogyan zajlik egy ilyen a szűrés a Léda Magánklinikán?

- A páciens kikérdezésével kezdődik, hogy tudjuk, mennyire tartozik kockázatos csoportba. A bőrét ún. dermatoszkóp nevű eszközzel nézzük végig, amelyből kettő félét használunk. Az egyiket közvetlenül ráhelyezzük az anyagjegyre vagy a pigment foltra, amely azt felnagyítja és jól láthatóvá teszi a szerkezetét. A másik fajta dermatoszkópot a bőrre helyezés nélkül használjuk, különösen hajlatokban előnyös ezt alkalmazni. A vizsgálat teljesen fájdalommentes. Ilyenkor elmagyarázzuk azt is, hogy az önvizsgálat esetén mire kell igazán figyelni: ha az anyajegy alakja aszimmetrikus, ha a határai nem élesek, elmosódottak, ha nem egyenletes színű, vagy a többitől eltérő színű, ha nagyobb 5 mm-nél, és ha gyorsan növekszik. Amennyiben a páciens bármilyen elváltozást észlel, azonnal forduljon bőrgyógyászhoz.

Több mint 200 éve, 1817-ben írta le először dr. James Parkinson angol orvos a tüneteket. Az Alzheimer-kór után a Parkinson-kór a központi idegrendszer második leggyakoribb degeneratív megbetegedése, amely Magyarországon több mint 30.000, Európában mintegy 1,5 millió embert érint. Számuk az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik. Éppen emiatt nem hagyható figyelmen kívül a betegség egészségügyi, társadalmi és szociális hatása. A Parkinson-kór jelképe a piros tulipán.

- A betegség pontos kiváltó okai ma még nem ismertek, de azt, hogy mi működik a normálistól eltérően, tudjuk – mondja dr. Németh László neurológus főorvos. – Vannak olyan idegsejtek, amelyek ún. dopamint termelnek. Amikor ezek valami miatt károsodnak, tönkre mennek, megszűnik a dopamin termelő képességük. Ennek hiányában az idegrendszer működése nem megfelelő, nem tudja az agy bizonyos területen a szabályozóképességét kifejteni, és ez okozza a Parkinson-kór tüneteit.

Jellemzői

- Mi jellemzi a betegséget?

- Az érintetteknél más és más formában jelentkezhet. Főként a mozgásszervi tünetei ismertek, az egyik láb, vagy kéz, kar enyhén remegni kezd, izommerevség alakulhat ki. Fáradékonyság, enyhe meglassultság léphet fel. Mindez korlátozza a beteget a mindennapi életvitelében, problémát okoz a finom mozgásokban, az evőeszközök használatában. A betegség előrehaladtával egyre inkább segítségre szorulnak pl. a tisztálkodásban, a mindennapi tevékenységük ellátásában. A motoros tünetek mellett számos egyéb panasz is felléphet, pl. elvesztik a szaglásukat, és pszichés tünetek is előfordulhatnak. Az önellátó képesség elvesztése miatt a család betegségévé is válik a Parkinson-kór, ami nehéz teherként jelenik meg a hozzátartozók életében. Fontos elmondanom azt is, hogy manapság már nem csak az időskorúak körében fordul elő, hanem sajnos egyre több a fiatalabb korú beteg is.

- Meg lehet-e állapítani valakiről, hogy a Parkinson-kórban szenved?

- Igen, számos vizsgálati módszer áll ma már rendelkezésre. Legfontosabb az anamnézis felvételkor a családtagok kikérdezése, és a fizikális vizsgálat. Szükség van képalkotó vizsgálatokra, ugyanakkor vannak járulékos, de szintén fontos egyéb vizsgálatok is. Ezek közül több olyan is van, amit a Léda Magánklinikán a professzionális ultrahang készülékek segítségével el tudunk végezni. Komplexen vizsgáljuk a nyaki, az agyi ereket, elvégezzük az ehhez kapcsolódó transzkraniális vizsgálatokat. Mindehhez az orvosnak speciális licenc vizsgára, nagy tudásra, gyakorlatra van szükségé. Ezek a módszerek az agy állományának vizsgálatára is alkalmasak. Parkinson betegség esetén az agynak egy bizonyos területe egy speciális csíkolatot mutat, ami igazolhatja a kór jelenlétét. Tehát azoknál a betegeknél, ahol nem biztos, hogy a remegésüket és a mozgászavarukat Parkinson-kór okozza, ezzel a vizsgálattal azt elég nagy biztonsággal ki lehet zárni, vagy meg lehet erősíteni.

Gyógyítani még nem lehet

- Lehet-e gyógyítani a Parkinson-kórt?

- Pillanatnyi tudásunk szerint nem. Kezelni tudjuk a tüneteket, gyógyszerekkel, fizikoterápiával, szükség esetén speciális sebészeti beavatkozással, neuropacemaker, vagy gyógyszeradagoló pumpa beépítésével. A cél egyelőre más nem lehet, mint lassítani a betegség előrehaladását, mérsékelni a tüneteket. A megfelelő terápiával a kívánt életminőség évtizedeken keresztül biztosítható. Fontos a rendszeres mozgás, a gyógytorna. És fontos a hozzátartozók, valamint a társadalom türelme, megértése is.